Erdei etetők

Idén alkalmam és időm lett, hogy én is készítsek erdei madáretetőt. Igaz a kertben rendszeresen folyik az etetés. És elég sok faj megfordul, de valahogy az csak nem olyan. Meg az erdő madarainak is jól jön egy kis eleség kiegészítés. A bátyám hazajött Finnországból, egy hétre „napozni”, így ketten álltunk neki a munkálatoknak. Már egy pár hete elkezdtem több helyen is etetést, lássam, hol fogadják a legtöbben a felkínált csemegéket, végül is két hely maradt fotózásra, a többinél csak az etetés szorgos munkája marad. A les még csak most készült el, és a nagy zavarás után inkább jobbnak láttuk távozni, pedig mozgás már most is volt.

kékcinege (Parus caeruleus)

széncinege (Parus major)

barátcinege (Parus palustris)

A türelmetlen cinegék olykor még akkor is elcsentek egy-egy napraforgómagot, ha épp az etető közvetlen közelében ténykedtünk, vagy a környező bokrokon lesték, mit is csinálunk. Így sikerült néhány pillanatot elkapni, de még az igazán szép fotók váratnak magukra. Most már van etető, leshely, madár már csak idő és jó fények kellenek, na meg egy kis hideg…
Nem csak a madarakat sikerült megfigyelni, hanem elég szép számmal leltünk júdásfülegombát (Auricularia auricula-judae) is. Ezt a kevésbé ismert ehető gombafajtánkat az ilyen enyhe teleken lehet gyűjteni.

Mellékelek hozzá egy erdélyi receptet is, hátha valaki kedvet kap hozzá.

Vöröshagymás júdásfülesaláta
A megtisztított és csíkokra vágott gombát enyhén sós vízben előfőzzük, majd hideg vízben lehűtjük, lecsepegtetjük. Karikára vágott vöröshagymával összekeverjük a gombát, majd ecettel, sóval, cukorral, törött borssal készített lével megöntözzük, óvatosan összekeverjük. Néhány csepp olívaolajjal megöntözzük. Jól lehűtve húsételekhez vagy tojásrántottához salátaként fogyasztjuk.

Egy kis tél Bugacon

A néhány napos havazás sok fotós szívét megdobbantotta, végre egy kis havas, igaz téli fotózás. Nekünk ez pont egybe esett egy disznótorral. Természetesen a mangalica feldolgozása és részbeni elfogyasztása közben sikerült néhány felvételt készíteni. A viharos szél és a komoly mennyiségű hó miatt (na és a kimúlt disznók körüli munkák miatt) nagy fotózásra nem is készültünk.

A háziállatokon kívül néhány havas tájképet akartunk készíteni, amikor a hófúvás közepette egy görényt pillantottunk meg. Sajnos a nyílt terepen nem lett volna sok értelme elindulni becserkészni, de azért egy-két képet sikerült róla készíteni. Vagy dolga volt, vagy nagyon éhes lehetett, mert napközben mutatkozott és elég sietősen szaladt a pusztába. Minden esetre nagyon kedves látványt nyújtott és újra megmutatta a természet, mennyire tökéletesen működik. Ennek a kis prémes állatnak nem okozott különösebb gondot a -15 C fokos hideg, gond nélkül szaladgált a metsző hideg szélben.

Hazafelé már sokkal veszélyesebb kalandokban volt részünk. Valami csoda folytán a kamionosokban nem igazán tudatosul a hirtelen időjárás változás. A Kiskunfélegyháza Szolnok közötti teljesen jeges úton ugyanúgy közlekedtek, mintha verőfényes nyári idő lenne. Persze a későbbi híradásokból értesültünk, hogy egy egész határátkelőhelyet sikerült blokkolniuk egy fél napon keresztül, gyenge felfogásuk és a jeges út miatt. Hiába, ez nem a legjobb párosítás!

A 4-es főúton már csak a szakadt Daciákból Olaszországban a"nyugati" kocsikba frissen átült keleti szomszédaink hitték azt, hogy ezáltal halhatatlanok.

2010-es naptár hazánk növényeivel

A TerepSzemle Stúdió kiadásában megjelent egy asztali naptár.
A Veres Hajnalka és Konyhás István fotóinak válogatásával készült naptár minden hónapban olyan növényt mutat be, mely az adott hónapban virágzik, mérete 205x150 mm, megvásárolható spirálozva, tartóval együtt 1200 Ft+postaköltség áron.
Vagyis aki megvásárolja az havonta 100 Ft-al támogatja TerepSzemle Stúdió természetvédelmi tevékenységét.
A naptár  lapjai megtekinthetők: itt
A naptár megrendelhető e-mailben vagy telefonon a +36-30-435-4115 számon .

November utolsó bejegyzése

Búcsúzzunk a  novembertől ezzel pár hangulatképpel.

Fotó: Veres Hajni

Fotó: Veres Hajni

November utolsó hétvégéje : Tatai Vadlúdsokadalom

November utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre ez a program, mely egyre több látogatót vonz. Szakmai előadások, madárgyűrűző, solymász, távcső, könyv és még sok más bemutató mellett, értő szakvezetővel kísérhetjük nyomon egész nap a főleg észak-Európából ideérkező mintegy 20.000 liba életét. Ennek leglátványosabb eleme az, amikor este, szinte egyszerre behúznak lilikek, libák a Tata közvetlen szomszédságában található Öreg tóra, hogy itt töltsék az éjszakát. Sajnos idén elég ködös volt ez a hétvége, így napközben nem sok minden látszott a tóból. A hol ritkuló, hol sűrűsödő köd mégis nagyon hangulatossá tette az egész napot és délután négy körül, amikor megérkeztek a libák még a nap is kisütött, aranyló színbe öltöztetve a tavat és a párt egyaránt.

Pénzesgyőri kincskeresés

Pénzesgyőrben a Pangea Egyesület oktatóközpontjában, az ország különböző pontjáról gyűltünk össze majdnem húszan. Tettük ezt azért, hogy Fűzfa Zoli szakértő irányításával meghonosítsunk (bár szerintem, ezen már túl van a program) egy újfajta környezeti nevelési módszert, a kincskereső programot. Ehhez persze előbb be kell járni, meg kell ismerni a környéket, majd elkészíteni egy útvonal leírást, térképet és nem árt valami kincset is elrejteni. A nagy kincsdugdosás közben, szinte észrevétlenül leltünk rá mi is sok kincsre. Új ismerősökre, sok-sok látnivalóra, és felejthetetlen élményekre.

mókus (Sciurus vulgaris)

Nem csak új ismerősökkel találkoztunk, hanem régiekkel is. Az egyik kis italozóhelyiség falán a mai  reklámtáblák között jól elférnek és még mindig figyelnek, éberség!

A "lánglelkű kolhiszi" vagyis Sztálin

És egykor mindenki apja: Lenin

Novemberi köd

Kicsi ez ország, de tele van csodával, és ha mind meg akarjuk nézni, akkor már nem is olyan kicsi, főleg ha ilyen ködös időben közlekedik az ember, de az útitársak ilyenkor is találnak fotótémát.

Fotók: Veres Hajni