Ez az eset újra reflektorfénybe helyezi azt a megállapodást,
melyet néhány természetvédő szervezet (MME, WWF) és a vadgazdálkodási ágazat
képviselői 2012 elején írtak alá, s amelynek értelmében – bizonyos garanciák
biztosítása mellett – többek között az eddig oltalom alá eső, most már viszont
nem védett nyári lúd is vadászhatóvá vált. (Ezen kívül ludak közül vadászható
még például a nagy lilik és a vetési lúd, e három faj szerepel a
Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Vörös Listáján, de hazánkban nem védett.)
A megállapodás tartalma miatt korábban ellenvéleményt megfogalmazó természetvédők szerint a megállapodás azért aggályos, mert az
őszi-téli szezonban az alkonyi vagy a hajnali ködös égbolton a több száz vagy
ezer liba között szinte lehetetlen felismerni a vörösnyakú ludat, vagy a
szintén hasonló védettséget élvező, épp a kipusztulás szélére sodródott kis
liliket. A különböző lúdfajok jellemzően együtt vannak napi mozgalmuk során, vörösnyakú
lúdból és kis lilikből mindössze 30-50 példány vonul keresztül hazánkon, és még
a többéves terepi gyakorlattal rendelkező, gyakorlott szemű madarászoknak is
komoly kihívást jelent a fajok pontos felismerése ilyen látási viszonyok
mellett és ekkora madártömegnél.
Azt, hogy ez a megállapodás korántsem a legjobban kitalált
és szakszerű érvek mentén született, jól bizonyítja ez az eset is. Hiszen egyik
oldalról fokozott oltalom alatt áll a kis lilik és a vörösnyakú lúd, és az EU
által támogatott LIFE programokon keresztül euró milliókat költhettek többek
között a Hortobágyi Nemzeti Parkban is e fajok megmentésére. Ugyanakkor a
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, mint a Vadászati Védegylet elnökének
kezdeményezésére ez év februárjában létrejött megállapodás nagymértékben
megkérdőjelezi ezeknek a kipusztulás szélére sodródott fajoknak a megmentésére
elköltött pénzek hasznos és ésszerű felhasználást. Nagy valószínűséggel ezt
Brüsszelben sem fogják jó szemmel nézni, és ha figyelembe vesszük, hogy a ludak
vadászata, és ez a megállapodás egyébként minimális gazdasági és vadászati
hasznot jelent, félő, sokkal többe fog nekünk kerülni, mint egy vörösnyakú lúd
lelövése. A vörösnyakú lúd eszmei értéke egymillió forint.
A megállapodásnak egy másik hasonlóan problémás pontja, hogy
lehetőséget ad a házi görény kilövésére is. A házi kedvencként tartott
kisemlősnek a természetes „vadas” színváltozata még pár méterről sem
különböztethető meg a védett molnár görénytől, melynek állománya drasztikusan
lecsökkent egész Európában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése