A darvak nyomában

Vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens)

Bükkösök, karsztbokorerdők  a természetes élőhelyei, de telepített nyárfásokban is jól érzi magát a vörösbarna nőszőfű. A többi társához képest alacsonyabb, kecsesebb növény, mégis könnyebb észrevenni ibolyás lilás, sötétlilás virágai miatt. Június végére nagyjából elnyílik, így már csak pár napig gyönyörködhetünk benne. Hatrekeszű toktermésében több százezer magot is érlelhet.

Fotók: Konyhás István

Fotós mesterkurzus Bugacon

Mivel az érdeklődés, lelkesedés és szerencsére a gépvázak is töretlenek, idén is megrendezzük fotós táborunkat, a visszajáró jó lelkek számára már ismerős helyen, a Bugaci Oktatóközpontban.

Expozíciós idő: 2013. augusztus 11-17. 

Bővebben a táborról és jelentkezés

Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)

Hazánk egyik leggyakoribb csodás nőszőfüve a napokban kezdett virágozni. A csapadékos tavasz, nyárelő és hirtelen jött meleg kedvez a mostanában nyíló nőszőfüveknek és más orchideaféléknek. Az inkább a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén előforduló mocsári nőszőfűnek jelentős, több ezres állománya található Debrecentől nem messze, annak ellenére, hogy a Tiszántúlon ritkaságnak számít e faj előfordulása.

 

fotó: Konyhás István

további fotók a mocsári nőszőfűről

Májvirág (Anemone hepatica)

A májvirág virágzó példánya Finnországban, hazánkban már legalább egy hónapja elvirágzott.

fotó: Konyhás István

Medvehagyma (Allium ursinum)

fotó: Konyhás István

Kakasmandinkó

A hűvös tavasz miatt a megszokottnál kicsit később nyílnak az Északi-középhegység mészköves sziklás lankáin a kakasmandinkók. Népies nevén tavaszi ciklámennek is nevezik, mert liláspiros lepellevelei és márványozott, foltos tőlevelei az erdei ciklámenre emlékeztetnek, de azzal semmilyen rokonságban nem áll. A több mint húsz fajt számláló növénynemzetség egyetlen európai képviselője a nálunk is nyíló faj az Erythronium dens-canis. Tudományos neve a görög a erythron szóból ered, ami pirosat jelent, a dens-canis pedig latin szó és a növény magjának a kutya fogára emlékeztető hosszú függelékére utal. Hazai állománya az Őrség és a Vendvidék, a Zselicség, Belső-Somogy és a Tornai karszt bükkösei, gyertyános tölgyesei. A Kárpátokban és Romániában sokkal gyakoribb mint nálunk az Alpoktól északra már nem található.