2009. szeptember 7., hétfő

szeptember

Ahhoz, hogy utol érjem magamat, most már csak képeket és rövid címeket teszek fel, így talán a decemberi bejegyzések már frissek lesznek.

délibáb a Hortobágyon


A pusztán szinte minden évben van tűz, mely rengeteg védett növényt és rovart pusztít el. A tüzek keletkezésének okára több verzió is van, egy biztos, nem környezetbarát és legkevésbé sem fenntartható, ezért nem lehet(ne) engedélyezni sehol, főleg nem egy védett területen!





Ipoly menti táj


nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)


Az Ipoly mentén szabadon engedett fenyőszajkó  (Nucifraga caryocatactes) portréja


őszi kikerics (Colchicum autumnale)


varádicsos, imolás hegyi rét


kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) Budai hegység


pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) Budai hegység


szarvas űnő (Cervus elaphus) Börzsöny hegység


fiatal szarvasbika





szarvasbőgés (Börzsöny hegység)


"szeptember végén"


nyugalom...

2009. szeptember 4., péntek

Újra Dejtáron

A szeptember újra a dejtári Nagy réten talált bennünket. ennek két oka is volt, egyrészt most kezdődik az igazi vonuláskutatás, másrészt a hortobágyi Madárkórházból, hoztunk egy elengedésre váró fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes). Ez a nálunk aránylag ritka madár, tőlünk északabbra költ, a Tátra alacsonyabb régiójában már találkozhatunk vele és innen felfelé egész Európában előfordul. Hozzánk téli vendégként érkezik évente 8-10 példány, de a Börzsönyben és a bükkben talán már költ is. A nyugati országrész fenyveseiben is előfordul rendszeresen, költése is valószínű. A madarak gyűrűzése során nagy ritkán bemutatjuk a fiatal, leendő gyűrűzőknek azt az egyszerű trükköt, amit itt épp egy vörösbeggyel illusztrálok. A madarak többségét, ha a hátára fordítjuk, akkor néhány másodpercig mozdulatlan marad, természetesen utána gond nélkül elengedhető a madár, de gyakran előfordul, hogy megunja a lustálkodást és hamar elröpül magától is.

vörösbegyportré (Erithacus rubecula)

A fenyőszajkót Veres Hajni és Havaj Kornél óvatosan kiveszi a kalitkából, ekkor már van gyűrű a lábán.
A szabadon engedés pillanata...
...majd érdeklődve tekintget lefelé a fenyőszajkó. A madarat Kagyerják Pál helyi természetvédelmi őr napokig meg tudta figyelni. Teljesen egészségesnek mutatkozott, rendszeresen táplálkozott és egyre hamarabb riasztott, ha túl közel merészkedett hozzá.