2009. december 31., csütörtök

Boldog Új Évet


Bakonyi barangolások

Az év utolsó napjait Jásd és Csesznek környékén töltöttük, most kivételesen nem a fotózás volt az elsődleges. Ennek oka az is, hogy gyakorlatilag semmilyen idő nem volt, talán ez a legjellemzőbb rá. Így viszont jó lehetőség nyílt baráti beszélgetésekre, túrázásra, év végi szusszanásra. Persze, azért voltak titkos tervek így nagyon nem haragudtunk volna, ha egy hajnalmadár (Tichodroma muraria) elénk kerül. Hogy könnyebb dolga legyen ennek a szép madárkának, annyit segítettünk, hogy elmentünk több olyan helyre is ahol idén már látták. Az egyik ilyen hely a Cseszneki vár volt.

A vár a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette ezen a védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A viharos szélben gyakorlatilag esélyünk nem volt megtalálni a madarat, még ha ott is volt, így csak a vár megcsodálása maradt.


A házak közötti gyalogjárdán sárga pincecsigát (Limax flavus) találtunk, az amúgy sem fürge állat még lomhább volt ebben a hideg időben, úgy tűnik a szélvédett hely és a napsütés egy kicsit megtréfálta szegényt, de az este érkező metsző hideg biztos nem kedvez majd neki.


Jásd határában, néha feltámadó hóviharokban sikerült lepketaplót (Trametes versicolor)


és piros csészegombát (Sarcoscypha coccinea) fotózni. Utóbbi a friss vizű patakban korhadó fákon kifejezetten jól érezte magát.


2009. december 28., hétfő

Erdei etetők

Idén alkalmam és időm lett, hogy én is készítsek erdei madáretetőt. Igaz a kertben rendszeresen folyik az etetés. És elég sok faj megfordul, de valahogy az csak nem olyan. Meg az erdő madarainak is jól jön egy kis eleség kiegészítés. A bátyám hazajött Finnországból, egy hétre „napozni”, így ketten álltunk neki a munkálatoknak. Már egy pár hete elkezdtem több helyen is etetést, lássam, hol fogadják a legtöbben a felkínált csemegéket, végül is két hely maradt fotózásra, a többinél csak az etetés szorgos munkája marad. A les még csak most készült el, és a nagy zavarás után inkább jobbnak láttuk távozni, pedig mozgás már most is volt.
kékcinege (Parus caeruleus)

széncinege (Parus major)

barátcinege (Parus palustris)
A türelmetlen cinegék olykor még akkor is elcsentek egy-egy napraforgómagot, ha épp az etető közvetlen közelében ténykedtünk, vagy a környező bokrokon lesték, mit is csinálunk. Így sikerült néhány pillanatot elkapni, de még az igazán szép fotók váratnak magukra. Most már van etető, leshely, madár már csak idő és jó fények kellenek, na meg egy kis hideg…
Nem csak a madarakat sikerült megfigyelni, hanem elég szép számmal leltünk júdásfülegombát (Auricularia auricula-judae) is. Ezt a kevésbé ismert ehető gombafajtánkat az ilyen enyhe teleken lehet gyűjteni.

Mellékelek hozzá egy erdélyi receptet is, hátha valaki kedvet kap hozzá.

Vöröshagymás júdásfülesaláta
A megtisztított és csíkokra vágott gombát enyhén sós vízben előfőzzük, majd hideg vízben lehűtjük, lecsepegtetjük. Karikára vágott vöröshagymával összekeverjük a gombát, majd ecettel, sóval, cukorral, törött borssal készített lével megöntözzük, óvatosan összekeverjük. Néhány csepp olívaolajjal megöntözzük. Jól lehűtve húsételekhez vagy tojásrántottához salátaként fogyasztjuk.

2009. december 23., szerda

Egy kis tél Bugacon

A néhány napos havazás sok fotós szívét megdobbantotta, végre egy kis havas, igaz téli fotózás. Nekünk ez pont egybe esett egy disznótorral. Természetesen a mangalica feldolgozása és részbeni elfogyasztása közben sikerült néhány felvételt készíteni. A viharos szél és a komoly mennyiségű hó miatt (na és a kimúlt disznók körüli munkák miatt) nagy fotózásra nem is készültünk.





A háziállatokon kívül néhány havas tájképet akartunk készíteni, amikor a hófúvás közepette egy görényt pillantottunk meg. Sajnos a nyílt terepen nem lett volna sok értelme elindulni becserkészni, de azért egy-két képet sikerült róla készíteni. Vagy dolga volt, vagy nagyon éhes lehetett, mert napközben mutatkozott és elég sietősen szaladt a pusztába. Minden esetre nagyon kedves látványt nyújtott és újra megmutatta a természet, mennyire tökéletesen működik. Ennek a kis prémes állatnak nem okozott különösebb gondot a -15 C fokos hideg, gond nélkül szaladgált a metsző hideg szélben.



Hazafelé már sokkal veszélyesebb kalandokban volt részünk. Valami csoda folytán a kamionosokban nem igazán tudatosul a hirtelen időjárás változás. A Kiskunfélegyháza Szolnok közötti teljesen jeges úton ugyanúgy közlekedtek, mintha verőfényes nyári idő lenne. Persze a későbbi híradásokból értesültünk, hogy egy egész határátkelőhelyet sikerült blokkolniuk egy fél napon keresztül, gyenge felfogásuk és a jeges út miatt. Hiába, ez nem a legjobb párosítás!


A 4-es főúton már csak a szakadt Daciákból Olaszországban a"nyugati" kocsikba frissen átült keleti szomszédaink hitték azt, hogy ezáltal halhatatlanok.

2009. december 14., hétfő

2010-es naptár hazánk növényeivel

A TerepSzemle Stúdió kiadásában megjelent egy asztali naptár.
A Veres Hajnalka és Konyhás István fotóinak válogatásával készült naptár minden hónapban olyan növényt mutat be, mely az adott hónapban virágzik, mérete 205x150 mm, megvásárolható spirálozva, tartóval együtt 1200 Ft+postaköltség áron.
Vagyis aki megvásárolja az havonta 100 Ft-al támogatja TerepSzemle Stúdió természetvédelmi tevékenységét.
A naptár  lapjai megtekinthetők: itt
A naptár megrendelhető e-mailben vagy telefonon a +36-30-435-4115 számon .