Erdei etetők

Idén alkalmam és időm lett, hogy én is készítsek erdei madáretetőt. Igaz a kertben rendszeresen folyik az etetés. És elég sok faj megfordul, de valahogy az csak nem olyan. Meg az erdő madarainak is jól jön egy kis eleség kiegészítés. A bátyám hazajött Finnországból, egy hétre „napozni”, így ketten álltunk neki a munkálatoknak. Már egy pár hete elkezdtem több helyen is etetést, lássam, hol fogadják a legtöbben a felkínált csemegéket, végül is két hely maradt fotózásra, a többinél csak az etetés szorgos munkája marad. A les még csak most készült el, és a nagy zavarás után inkább jobbnak láttuk távozni, pedig mozgás már most is volt.

kékcinege (Parus caeruleus)

széncinege (Parus major)

barátcinege (Parus palustris)

A türelmetlen cinegék olykor még akkor is elcsentek egy-egy napraforgómagot, ha épp az etető közvetlen közelében ténykedtünk, vagy a környező bokrokon lesték, mit is csinálunk. Így sikerült néhány pillanatot elkapni, de még az igazán szép fotók váratnak magukra. Most már van etető, leshely, madár már csak idő és jó fények kellenek, na meg egy kis hideg…
Nem csak a madarakat sikerült megfigyelni, hanem elég szép számmal leltünk júdásfülegombát (Auricularia auricula-judae) is. Ezt a kevésbé ismert ehető gombafajtánkat az ilyen enyhe teleken lehet gyűjteni.

Mellékelek hozzá egy erdélyi receptet is, hátha valaki kedvet kap hozzá.

Vöröshagymás júdásfülesaláta
A megtisztított és csíkokra vágott gombát enyhén sós vízben előfőzzük, majd hideg vízben lehűtjük, lecsepegtetjük. Karikára vágott vöröshagymával összekeverjük a gombát, majd ecettel, sóval, cukorral, törött borssal készített lével megöntözzük, óvatosan összekeverjük. Néhány csepp olívaolajjal megöntözzük. Jól lehűtve húsételekhez vagy tojásrántottához salátaként fogyasztjuk.