Tiszavirágzás

A napokban elkezdődött a tiszavirág (Palingenia longicauda) rajzása a Tiszán és mellékfolyóin. Igaz, ez még csak az előrajzás így még a több milliós seregre várni kell, de már most is lehet gyönyörködni bennük a Tisza alsó folyásánál, a Tisza-tó körül és néhány mellékfolyónál, mint például a Körösök mentén Gyula térségében.

Ez a legnagyobb európai kérész 2,5-3,8 cm, de a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A lárvái az agyagos aljzatban az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 óra között zajlik. Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, meder átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése. A "tiszavirágzás" Jász-Nagykun-Szolnok megyében először hétfőn volt észlelhető a Tisza ezen szakaszán, illetve a Tisza-tó melletti részein. Ezen a szakaszon bő egy héten keresztül követhető figyelemmel a naplemente előtt 2-3 órával kezdődő tömeges rajzás. A Tisza középső és a felső szakaszain egy-másfél hét múlva várható kérésztánc.

2009. június 08.