Havasi cincér fotózás a Gerecsében

A nyár óta repült az idő, és igaz, most sincs ez másképp mégis ideje bepótolni az elmaradásokat. És főként megmutatni, merre jártunk, milyen közös élményeket éltünk át. Sajnos mindenre nem lesz idő, hiszen így soha nem érném utól magamat, ezért egy-egy rövid és főleg képes összefoglalóval hónapról-hónapra ledolgozom a lemaradást, hogy legkésőbb november végére aktuális lehessen a blog.
Finnország után térjünk vissza a Kárpát-medencébe.
A Gerecse hegységben mindenféle növény és rovar után jártunk egy hete, de főleg a havasi cincér volt a kiszemelt fotótémánk.
A civilizációt lassan magunk mögött hagyva, érdemes Tatabánya felől megközelíteni a Gerecse hegységet. A Szelim barlanghoz felkapaszkodva, lépésről lépésre hagyhatjuk magunk mögött az otthoni gondokat. Felérve, tiszta időben gyönyörű kilátás nyílik a korántsem gyönyörű autópályára, de körülötte hangulatos és változatos tájban gyönyörködhetünk. Igaz a pálya nem épp a legszebb tájképi elem, de azért nem tudunk rá teljesen haragudni, hiszen mi is ezen érkeztünk ide.

Nálam alapszabály, hogy ha egy konkrét fajt kívánok fotózni, akkor sem megyek el más szépség vagy érdekesség mellett sem. Így van ez ezzel a pár növénnyel is. Már csak azért is érdemes nyitott szemmel járni, mivel egy elég kicsiny rovart keresünk, és legyen most a legjobb idő erre, azért figyelmesen kell járni az erdőt, ha találkozni is akarunk vele.

hólyagos habszegfű (Silene vulgaris)

csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium)

nadragulya (Atropa belladonna)

párducgalóca (Amanita pantherina)

nyári vargánya (Boletus reticulatus)

És végre előkerültek a rovarok is, először egy kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)

Majd nem sokkal utána az a faj is, amiért ide utaztunk, a havasi cincér (Rosalia alpina).

Hazafelé sem maradtunk fotótéma nélkül, a közelgő vihar, mely végigkísérte utunkat, hangulatos képek készítését tette lehetővé.