Mivel közel van, meg csak egy újabb növény, amit fotózhatunk a környéken, így csak szakítunk rá pár órát. Megérte, mert nagyon szép növény. Nem is véletlen, hogy tudományos nevét a görög-latin hitregékből ismert Adonisról a férfiszépség istenéről kapta. A magyar neve már sokkal prózaiabb, szláv népies eredetű és hajdinát jelent. Elég gyakorinak mondható, az ország sok pontján elszórtan szinte mindenütt előfordul, de azért nem gyakori. A Dunántúlon sok helyen a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon már ritkábban találkozhatunk vele.
2010. március 31., szerda
Hajdúszoboszlói séta
Csörög a telefon, egy ismerősöm értesít, hogy kinyíltak a tavaszi héricsek (Adonis vernalis).
Mivel közel van, meg csak egy újabb növény, amit fotózhatunk a környéken, így csak szakítunk rá pár órát. Megérte, mert nagyon szép növény. Nem is véletlen, hogy tudományos nevét a görög-latin hitregékből ismert Adonisról a férfiszépség istenéről kapta. A magyar neve már sokkal prózaiabb, szláv népies eredetű és hajdinát jelent. Elég gyakorinak mondható, az ország sok pontján elszórtan szinte mindenütt előfordul, de azért nem gyakori. A Dunántúlon sok helyen a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon már ritkábban találkozhatunk vele.
Mivel közel van, meg csak egy újabb növény, amit fotózhatunk a környéken, így csak szakítunk rá pár órát. Megérte, mert nagyon szép növény. Nem is véletlen, hogy tudományos nevét a görög-latin hitregékből ismert Adonisról a férfiszépség istenéről kapta. A magyar neve már sokkal prózaiabb, szláv népies eredetű és hajdinát jelent. Elég gyakorinak mondható, az ország sok pontján elszórtan szinte mindenütt előfordul, de azért nem gyakori. A Dunántúlon sok helyen a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon már ritkábban találkozhatunk vele.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése